Az Európai Bizottság új agrártámogatási rendszert vezetne be, amely kevesebb adminisztrációs terhet jelentene a gazdáknak, miközben nagyobb védelmet nyújtana a termelőknek. A rendszer célja, hogy az agráriumot a klímavédelem partnereként kezelje, és az uniós agrárpolitika (KAP) következő ciklusára vonatkozó elképzelések szerint a támogatásokat nem területalapon, hanem a gazdaságok szintjén osztanák el. A Vision névre keresztelt dokumentum tabudöntő is, az agrárfinanszírozáshoz eddig nem mert hozzányúlni Brüsszel, de az Európai Bizottság hosszú távú stratégiát mutatott be az agrárszektor jövőjére vonatkozóan.
Az Európai Unió hamarosan új tagállamokkal bővülhet, új kihívásokat és lehetőségeket hozva a tagállamoknak, köztük Magyarországnak is. A csatlakozni kívánó országok, mint Ukrajna és a Nyugat-Balkáni államok, gazdaságilag kevésbé fejlettek, ami jelentős hatással lehet az EU közös költségvetésére, különösen a közös agrárpolitikára és a kohéziós politikára. A tanulmányok szerint az új tagok felvétele akár 24%-kal csökkentheti a 2004-ben csatlakozott tagállamok, így Magyarország kohéziós kiutalásait is, ami az EU-n belüli gazdasági egyensúlyra is kihatással lehet. Az EU-nak új pénzügyi mechanizmusokat kell alkalmaznia, hogy támogassa a tagjelölt országokat. Ezen kihívások kezelése mellett a bővítés geopolitikai és stratégiai szempontokat is érint, amelyek az EU globális szerepvállalását is formálhatják.
Az agrárszektor kényes egyensúlyozás előtt áll: növelnie kell az élelmiszer-termelést a növekvő globális kereslet kielégítése érdekében, miközben csökkentenie kell a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) keretében megvalósított agrár-környezetvédelmi programok (AKG) az elsődleges eszközök arra, hogy a gazdálkodókat környezetbarát gyakorlatok bevezetésére ösztönözzék. De vajon ezek a programok valóban növelik az öko-hatékonyságot, segítve a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti hatással termeljenek többet? Legújabb tanulmányunk ezt a kérdést vizsgálja a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül.
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) a legtöbb tagország mezőgazdasági támogatási rendszerének alapvető eleme, amely jelentős hatást gyakorolt a termelékenységre, versenyképességre és fenntarthatóságra az ágazatban Európa-szerte. Miközben az EU 1200 milliárd eurós főösszegű 2021–2027-es Többéves Pénzügyi Keretén (MFF) a folyamatos reformkövetelések ellenére sem változtatottak, úgy fest sokáig már nem odázhatja Brüsszel, hogy lépjen. Az eddigi területalapú támogatások, a vidékfejlesztési források rendszere alapjaiban változhat meg 2028 után.
Az EU agrárpolitikája új irányt vesz. Az új mezőgazdasági biztos, Christophe Hansen szerint az uniós támogatásoknak inkább a kisgazdaságokat kellene segíteniük, mintsem a nagy agrárvállalkozásokat. A 2028-tól induló költségvetési időszak tárgyalásai során a közös agrárpolitika (KAP) történelmi átalakítása is napirendre kerülhet – számolt be a Financial Times.
2024 szeptemberében ugyan pozitívba fordult a mezőgazdasági árindex, de az első kilenc hónapban még mindig masszív mínuszban van a mutató (-12,3%). Az élelmiszeripar belföldi árai is emelkednek immár (szeptember 0,9% év/év). Mindebből a fogyasztók átlagosan 4,5 százalékos drágulást láttak októberben. Az év végéig további lassú áremelkedést várok az értéklánc minden szintjén. Szóval, a lassan mögöttünk hagyott 2024-es év is tele volt izgalmakkal, vagy még inkább problémákkal. Az, hogy az esélyek vagy a veszélyek kerülnek túlsúlyba, az üzemi szinten dől el. Aki nem lép, az kilép. A tétlenség, a várokozás napjainkban igen sokba kerülhet.
Az Európai Bizottság válaszlépéseket készít elő az amerikai termékekre kivetendő vámok formájában, miután az Egyesült Államok 2017-ben magas importvámokat vetett ki a spanyol fekete olajbogyóra. Az intézkedés a Közös Agrárpolitika keretében nyújtott uniós támogatásokat célozta, amelyek állítólagosan hátrányosan érintették az amerikai termelőket.
Az Európai Bizottság már 393 millió euró (160 milliárd forint) bírság behajtására készül Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságának, a magyar menekültügyi rendszer hiányosságai miatt korábban hozott ítéletének végre nem hajtása miatt. A Portfolio kérdésére adott válaszokból kiderült, hogy a Bizottság készen áll a további lépésekre, amennyiben Magyarország nem fizeti meg időben a bírságokat.
A Európai Bizottság szigorúbb szabályokat vezetne be az EU költségvetési forrásaihoz való hozzáféréshez. A terv még csak kiszivárgott, de már jelentős konfliktust váltott ki az uniós intézményekben és a tagállamoknál.
Az élelmiszeripar és a kkv-k fejlesztése a magyar gazdaság növekedésének egyik alappillére, és a jelenlegi pályázati rendszerben hatalmas a verseny a forrásokért. A vállalkozásoknak nemcsak tartalmi és pénzügyi szempontból kell kiváló pályázatokat benyújtaniuk, hanem szükségük van egy tapasztalt, megbízható tanácsadó partnerre is, aki végigkíséri őket a pályázat teljes életszakaszán. Kovács Zoltán, a Rekontir Cégcsoport ügyvezető igazgatója szerint „csak a legjobb, szakmailag hibátlan pályázatoknak van esélyük a sikerre”, és a vállalatok számára most kulcsfontosságú döntés, hogy kivel dolgoznak együtt a jövőbeli beruházások során.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által bemutatott „Stratégiai Párbeszéd az EU Mezőgazdaságának Jövőjéről” című jelentés vegyes fogadtatásra talált az agrárszektorban. Bár a hét hónapig tartó egyeztetések során sikerült enyhíteni a gazdák és civil szervezetek közti feszültségeket, Európa legnagyobb mezőgazdasági lobbiszervezete, a Copa-Cogeca erőteljesen bírálta a növényi alapú étrendek előmozdítására tett javaslatokat. A konfliktusban még a V4-ek is újra egy platformra kerültek.
Ha a zöld agrárpolitikával leépítjük az európai termelést, csak olyan területekről szerezhetjük be az élelmiszert, ahol fenntarthatatlan módon gazdálkodnak – véli Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Portfolio-nak elmondta: a fenntarthatóság alapelveivel az európai gazdák is egyetértenek, de fontos lenne, hogy ezek szakmai alapokon, a realitás talaján állva érvényesüljenek. A társadalmi kompromisszum a klímaváltozás miatt szorongó uniós polgárok és a gazdák között elérhető, ha elfogadjuk, hogy a probléma valós, és annak megoldásában a termelők is érdekeltek, valamint nem ők a folyamat felelősei.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálat, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, nagyobb rugalmasság bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében - írta közleményében az uniós parlament szerdán.
Az Európai Bizottság csütörtökön elküldött a belga soros elnökségnek egy dokumentumot, amelyben felvázolta azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel csökkenthetők a mezőgazdasági termelők adminisztratív terhei – derül ki a brüsszeli testület közleményéből.
Megkezdődött ma négy új vidékfejlesztési kiírás társadalmi egyeztetése, amelyek Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervén alapulnak – jelentette be az Agrárminisztérium.
A román mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a marosvásárhelyi gazdálkodókkal folytatott hétfői megbeszélésen bejelentette, hogy Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos lemondását fogja kérni az európai uniós tagállamok agrárminisztereit tömörítő mezőgazdasági és halászati tanács keddi ülésén, amiért "semmibe vette 15 tagállam szavazatát".
Átszervezésre kényszerülhet a kijevi logisztika.
Értékelt az Európai Bizottság.
Láthattunk már szélsőséges reakciókat a múltban.
Mozgalmasan telt a hétvége is.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
